ଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତି ସ୍ତୋତ୍ରମ୍
दक्षिणामूर्ति स्तोत्रम् in Odia · ଓଡ଼ିଆ
ଉତ୍ପତ୍ତି ଓ କଥା
Composed by Adi Shankaracharya · Adi Shankaracharya · c. 8th century CE
The Dakshinamurthy Stotram is one of the most celebrated philosophical hymns of Adi Shankaracharya, the great teacher of Advaita Vedanta. It contemplates Lord Shiva in the form of Dakshinamurti — the silent Adi-Guru seated beneath the banyan tree, who instructs the eldest of sages in the knowledge of the Self through silence alone. In ten luminous verses Shankara unfolds the vision that the whole universe is but a reflection within one's own non-dual consciousness, appearing outside through maya as a dream or a city seen in a mirror, and that realizing this one Self is liberation. The hymn is framed by a dhyana (meditation) verse and a closing salutation.
ଅର୍ଥ ସହିତ ସମ୍ପୂର୍ଣ ପାଠ
ଯେକୌଣସି ଧାଡ଼ି କିମ୍ବା ▶ ବଟନ୍ ଛୁଇଁ ଶୁଣନ୍ତୁ
ମୌନଵ୍ଯାଖ୍ଯାପ୍ରକଟିତପରବ୍ରହ୍ମତତ୍ତ୍ଵଂ ଯୁଵାନଂ ଵର୍ଷିଷ୍ଠାନ୍ତେ ଵସଦୃଷିଗଣୈରାଵୃତଂ ବ୍ରହ୍ମନିଷ୍ଠୈଃ । ଆଚାର୍ଯେନ୍ଦ୍ରଂ କରକଲିତଚିନ୍ମୁଦ୍ରମାନନ୍ଦରୂପଂ ସ୍ଵାତ୍ମାରାମଂ ମୁଦିତଵଦନଂ ଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତିମୀଡେ ॥
maunavyākhyāprakaṭitaparabrahmatattvaṃ yuvānaṃ varṣiṣṭhānte vasadṛṣigaṇairāvṛtaṃ brahmaniṣṭhaiḥ | ācāryendraṃ karakalitacinmudramānandarūpaṃ svātmārāmaṃ muditavadanaṃ dakṣiṇāmūrtimīḍe ||
ଅର୍ଥ:मैं उन दक्षिणामूर्ति की वन्दना करता हूँ — जो रूप में नित्य-युवा हैं, फिर भी ब्रह्म में स्थित वृद्ध ऋषियों से घिरे बैठे हैं; जो मौन के द्वारा परब्रह्म तत्त्व का उपदेश देते हैं; जो आचार्यों में श्रेष्ठ हैं, जिनका हाथ चिन्मुद्रा में है, जिनका स्वरूप आनन्द है, जो अपने ही आत्मा में रमण करते हैं, और जिनका मुख प्रसन्नता से युक्त है।
ଵିଶ୍ଵଂ ଦର୍ପଣଦୃଶ୍ଯମାନନଗରୀତୁଲ୍ଯଂ ନିଜାନ୍ତର୍ଗତଂ ପଶ୍ଯନ୍ନାତ୍ମନି ମାଯଯା ବହିରିଵୋଦ୍ଭୂତଂ ଯଥା ନିଦ୍ରଯା । ଯଃ ସାକ୍ଷାତ୍କୁରୁତେ ପ୍ରବୋଧସମଯେ ସ୍ଵାତ୍ମାନମେଵାଦ୍ଵଯଂ ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୧॥
viśvaṃ darpaṇadṛśyamānanagarītulyaṃ nijāntargataṃ paśyannātmani māyayā bahirivodbhūtaṃ yathā nidrayā | yaḥ sākṣātkurute prabodhasamaye svātmānamevādvayaṃ tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 1||
ଅର୍ଥ:यह विश्व दर्पण में दिखाई देने वाली नगरी के समान है — जो अपने ही आत्मा के भीतर है, फिर भी माया के कारण बाहर उत्पन्न-सा प्रतीत होता है, जैसे स्वप्न में। जो ज्ञान के जागरण के समय इसे अपने ही अद्वय आत्मा के रूप में साक्षात् अनुभव करते हैं — उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ବୀଜସ୍ଯାନ୍ତରିଵାଙ୍କୁରୋ ଜଗଦିଦଂ ପ୍ରାଙ୍ନିର୍ଵିକଲ୍ପଂ ପୁନଃ ମାଯାକଲ୍ପିତଦେଶକାଲକଲନାଵୈଚିତ୍ର୍ଯଚିତ୍ରୀକୃତମ୍ । ମାଯାଵୀଵ ଵିଜୃମ୍ଭଯତ୍ଯପି ମହାଯୋଗୀଵ ଯଃ ସ୍ଵେଚ୍ଛଯା ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୨॥
bījasyāntarivāṅkuro jagadidaṃ prāṅnirvikalpaṃ punaḥ māyākalpitadeśakālakalanāvaicitryacitrīkṛtam | māyāvīva vijṛmbhayatyapi mahāyogīva yaḥ svecchayā tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 2||
ଅର୍ଥ:यह विश्व प्रकट होने से पूर्व बीज के भीतर छिपे अंकुर के समान निर्विकल्प (अभेद) था; फिर माया द्वारा कल्पित देश और काल के भेद से विचित्र विविधता में रचा जाकर, जिसे वे अपनी इच्छा से प्रकट करते हैं — किसी मायावी अथवा महायोगी के समान। उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ଯସ୍ଯୈଵ ସ୍ଫୁରଣଂ ସଦାତ୍ମକମସତ୍କଲ୍ପାର୍ଥକଂ ଭାସତେ ସାକ୍ଷାତ୍ତତ୍ତ୍ଵମସୀତି ଵେଦଵଚସା ଯୋ ବୋଧଯତ୍ଯାଶ୍ରିତାନ୍ । ଯତ୍ସାକ୍ଷାତ୍କରଣାଦ୍ଭଵେନ୍ନ ପୁନରାଵୃତ୍ତିର୍ଭଵାମ୍ଭୋନିଧୌ ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୩॥
yasyaiva sphuraṇaṃ sadātmakamasatkalpārthakaṃ bhāsate sākṣāttattvamasīti vedavacasā yo bodhayatyāśritān | yatsākṣātkaraṇādbhavenna punarāvṛttirbhavāmbhonidhau tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 3||
ଅର୍ଥ:जिनका स्वयं-प्रकाश चैतन्य, स्वयं सत्स्वरूप होकर, असत् (मिथ्या) पदार्थों को भी सत्-सा भासित करता है; जो 'तत्त्वमसि' इस महान् वेद-वचन के द्वारा अपने आश्रितों को बोध कराते हैं; और जिनका साक्षात्कार होने पर संसार-सागर में पुनः आवृत्ति (पुनर्जन्म) नहीं होती। उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ନାନାଚ୍ଛିଦ୍ରଘଟୋଦରସ୍ଥିତମହାଦୀପପ୍ରଭାଭାସ୍ଵରଂ ଜ୍ଞାନଂ ଯସ୍ଯ ତୁ ଚକ୍ଷୁରାଦିକରଣଦ୍ଵାରା ବହିଃ ସ୍ପନ୍ଦତେ । ଜାନାମୀତି ତମେଵ ଭାନ୍ତମନୁଭାତ୍ଯେତତ୍ସମସ୍ତଂ ଜଗତ୍ ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୪॥
nānācchidraghaṭodarasthitamahādīpaprabhābhāsvaraṃ jñānaṃ yasya tu cakṣurādikaraṇadvārā bahiḥ spandate | jānāmīti tameva bhāntamanubhātyetatsamastaṃ jagat tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 4||
ଅର୍ଥ:जिनका ज्ञान (चैतन्य), अनेक छिद्रों वाले घड़े के भीतर रखे महादीप के प्रकाश के समान, नेत्र आदि इन्द्रियों के द्वारों से बाहर स्पन्दित होता है; जब वे ही 'मैं जानता हूँ' इस रूप में प्रकाशित होते हैं, तब यह समस्त जगत् उन्हीं के पीछे (उन्हीं के प्रकाश से) प्रकाशित होता है। उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ଦେହଂ ପ୍ରାଣମପୀନ୍ଦ୍ରିଯାଣ୍ଯପି ଚଲାଂ ବୁଦ୍ଧିଂ ଚ ଶୂନ୍ଯଂ ଵିଦୁଃ ସ୍ତ୍ରୀବାଲାନ୍ଧଜଡୋପମାସ୍ତ୍ଵହମିତି ଭ୍ରାନ୍ତା ଭୃଶଂ ଵାଦିନଃ । ମାଯାଶକ୍ତିଵିଲାସକଲ୍ପିତମହା ଵ୍ଯାମୋହସଂହାରିଣେ ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୫॥
dehaṃ prāṇamapīndriyāṇyapi calāṃ buddhiṃ ca śūnyaṃ viduḥ strībālāndhajaḍopamāstvahamiti bhrāntā bhṛśaṃ vādinaḥ | māyāśaktivilāsakalpitamahā vyāmohasaṃhāriṇe tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 5||
ଅର୍ଥ:'शरीर, प्राण, इन्द्रियाँ, चंचल बुद्धि अथवा शून्य — यही आत्मा है' — ऐसा स्त्री, बालक, अंधे और जड़ के समान भ्रमित वादी लोग अत्यन्त आग्रह से कहते हैं। माया-शक्ति के विलास से रचे गए इस महान् व्यामोह का संहार करने वाले — उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ରାହୁଗ୍ରସ୍ତଦିଵାକରେନ୍ଦୁସଦୃଶୋ ମାଯାସମାଚ୍ଛାଦନାତ୍ ସନ୍ମାତ୍ରଃ କରଣୋପସଂହରଣତୋ ଯୋଽଭୂତ୍ସୁଷୁପ୍ତଃ ପୁମାନ୍ । ପ୍ରାଗସ୍ଵାପ୍ସମିତି ପ୍ରବୋଧସମଯେ ଯଃ ପ୍ରତ୍ଯଭିଜ୍ଞାଯତେ ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୬॥
rāhugrastadivākarendusadṛśo māyāsamācchādanāt sanmātraḥ karaṇopasaṃharaṇato yo’bhūtsuṣuptaḥ pumān | prāgasvāpsamiti prabodhasamaye yaḥ pratyabhijñāyate tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 6||
ଅର୍ଥ:राहु से ग्रस्त सूर्य अथवा चन्द्रमा के समान, मनुष्य गहरी निद्रा में इन्द्रियों के उपसंहार से माया से आच्छादित होकर केवल शुद्ध सत्ता-मात्र रह जाता है; और जागने के समय वह 'मैं पहले (सोता हुआ) था' इस प्रकार उस नित्य आत्मा को पहचानता है। उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ବାଲ୍ଯାଦିଷ୍ଵପି ଜାଗ୍ରଦାଦିଷୁ ତଥା ସର୍ଵାସ୍ଵଵସ୍ଥାସ୍ଵପି ଵ୍ଯାଵୃତ୍ତାସ୍ଵନୁଵର୍ତମାନମହମିତ୍ଯନ୍ତଃ ସ୍ଫୁରନ୍ତଂ ସଦା । ସ୍ଵାତ୍ମାନଂ ପ୍ରକଟୀକରୋତି ଭଜତାଂ ଯୋ ମୁଦ୍ରଯା ଭଦ୍ରଯା ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୭॥
bālyādiṣvapi jāgradādiṣu tathā sarvāsvavasthāsvapi vyāvṛttāsvanuvartamānamahamityantaḥ sphurantaṃ sadā | svātmānaṃ prakaṭīkaroti bhajatāṃ yo mudrayā bhadrayā tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 7||
ଅର୍ଥ:बाल्य, यौवन, वृद्धावस्था आदि तथा जाग्रत्, स्वप्न, सुषुप्ति — इन सब बदलती हुई अवस्थाओं में भी जो 'मैं' रूप में निरन्तर भीतर स्फुरित रहता है, उस अपने आत्मा को जो अपने भक्तों के लिए कल्याणकारी (भद्र) मुद्रा के द्वारा प्रकट करते हैं। उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ଵିଶ୍ଵଂ ପଶ୍ଯତି କାର୍ଯକାରଣତଯା ସ୍ଵସ୍ଵାମିସଂବନ୍ଧତଃ ଶିଷ୍ଯାଚାର୍ଯତଯା ତଥୈଵ ପିତୃପୁତ୍ରାଦ୍ଯାତ୍ମନା ଭେଦତଃ । ସ୍ଵପ୍ନେ ଜାଗ୍ରତି ଵା ଯ ଏଷ ପୁରୁଷୋ ମାଯାପରିଭ୍ରାମିତଃ ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୮॥
viśvaṃ paśyati kāryakāraṇatayā svasvāmisaṃbandhataḥ śiṣyācāryatayā tathaiva pitṛputrādyātmanā bhedataḥ | svapne jāgrati vā ya eṣa puruṣo māyāparibhrāmitaḥ tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 8||
ଅର୍ଥ:माया से भ्रमित यह पुरुष, स्वप्न में अथवा जाग्रत् में, इस एक ही (आत्मा-रूप) विश्व को कार्य-कारण, स्वामी-सेवक, शिष्य-आचार्य, पिता-पुत्र आदि सम्बन्धों के भेद से अनेक रूपों में विभक्त देखता है। उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ଭୂରମ୍ଭାଂସ୍ଯନଲୋଽନିଲୋଽମ୍ବରମହର୍ନାଥୋ ହିମାଂଶୁଃ ପୁମାନ୍ ଇତ୍ଯାଭାତି ଚରାଚରାତ୍ମକମିଦଂ ଯସ୍ଯୈଵ ମୂର୍ତ୍ଯଷ୍ଟକମ୍ । ନାନ୍ଯତ୍କିଞ୍ଚନ ଵିଦ୍ଯତେ ଵିମୃଶତାଂ ଯସ୍ମାତ୍ପରସ୍ମାଦ୍ଵିଭୋଃ ତସ୍ମୈ ଶ୍ରୀଗୁରୁମୂର୍ତଯେ ନମ ଇଦଂ ଶ୍ରୀଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତଯେ ॥ ୯॥
bhūrambhāṃsyanalo’nilo’mbaramaharnātho himāṃśuḥ pumān ityābhāti carācarātmakamidaṃ yasyaiva mūrtyaṣṭakam | nānyatkiñcana vidyate vimṛśatāṃ yasmātparasmādvibhoḥ tasmai śrīgurumūrtaye nama idaṃ śrīdakṣiṇāmūrtaye || 9||
ଅର୍ଥ:पृथ्वी, जल, अग्नि, वायु, आकाश, सूर्य, चन्द्र और जीव (पुरुष) — इन आठ रूपों (अष्टमूर्ति) के रूप में ही यह चराचर जगत् प्रतीत होता है; विचार करने वालों के लिए उन सर्वव्यापक परम तत्त्व से भिन्न और कुछ भी नहीं है। उन गुरुस्वरूप श्रीदक्षिणामूर्ति को यह नमस्कार है।
ସର୍ଵାତ୍ମତ୍ଵମିତି ସ୍ଫୁଟୀକୃତମିଦଂ ଯସ୍ମାଦମୁଷ୍ମିନ୍ ସ୍ତଵେ ତେନାସ୍ଯ ଶ୍ରଵଣାତ୍ତଦର୍ଥମନନାଦ୍ଧ୍ଯାନାଚ୍ଚ ସଙ୍କୀର୍ତନାତ୍ । ସର୍ଵାତ୍ମତ୍ଵମହାଵିଭୂତିସହିତଂ ସ୍ଯାଦୀଶ୍ଵରତ୍ଵଂ ସ୍ଵତଃ ତତଃ ସିଦ୍ଧ୍ଯେତ୍ତତ୍ପୁନରଷ୍ଟଧା ପରିଣତଂ ଚୈଶ୍ଵର୍ଯମଵ୍ଯାହତମ୍ ॥ ୧୦॥
sarvātmatvamiti sphuṭīkṛtamidaṃ yasmādamuṣmin stave tenāsya śravaṇāttadarthamananāddhyānācca saṅkīrtanāt | sarvātmatvamahāvibhūtisahitaṃ syādīśvaratvaṃ svataḥ tataḥ siddhyettatpunaraṣṭadhā pariṇataṃ caiśvaryamavyāhatam || 10||
ଅର୍ଥ:इस स्तोत्र में 'सब कुछ आत्मा ही है' (सर्वात्मत्व) यह तत्त्व स्पष्ट किया गया है; अतः इसके श्रवण, अर्थ-मनन, ध्यान और संकीर्तन से सर्वात्मत्व की महान् विभूति सहित ईश्वरत्व स्वयं ही प्राप्त होता है, और उसके पश्चात् अष्टधा प्रकट होने वाला अबाधित ऐश्वर्य भी सिद्ध हो जाता है।
ଵଟଵିଟପିସମୀପେ ଭୂମିଭାଗେ ନିଷଣ୍ଣଂ ସକଲମୁନିଜନାନାଂ ଜ୍ଞାନଦାତାରମାରାତ୍ । ତ୍ରିଭୁଵନଗୁରୁମୀଶଂ ଦକ୍ଷିଣାମୂର୍ତିଦେଵଂ ଜନନମରଣଦୁଃଖଚ୍ଛେଦଦକ୍ଷଂ ନମାମି ॥
vaṭaviṭapisamīpe bhūmibhāge niṣaṇṇaṃ sakalamunijanānāṃ jñānadātāramārāt | tribhuvanagurumīśaṃ dakṣiṇāmūrtidevaṃ jananamaraṇaduḥkhacchedadakṣaṃ namāmi ||
ଅର୍ଥ:मैं उन दक्षिणामूर्ति देव को नमस्कार करता हूँ — जो वटवृक्ष के समीप भूमि पर विराजमान हैं, जो समस्त एकत्रित मुनिजनों को ज्ञान प्रदान करते हैं, जो तीनों लोकों के ईश और गुरु हैं, तथा जन्म-मरण के दुःख का छेदन करने में दक्ष (निपुण) हैं।
ଶବ୍ଦ-ଶବ୍ଦ ଅର୍ଥ
ଉଚ୍ଚାରଣ ଶୁଣିବାକୁ ଯେକୌଣସି ଶବ୍ଦରେ କ୍ଲିକ୍ କରନ୍ତୁ
दक्षिणामूर्ति स्तोत्रम् ପାଠର ଲାଭ
One of the supreme philosophical hymns of Advaita Vedanta, composed by Adi Shankaracharya in ten verses (with a dhyana and closing verse)
Worships Shiva as Dakshinamurti — the ever-youthful, silent Guru who teaches the highest truth through silence (mauna)
Reveals the heart of Self-knowledge: that the whole universe shines within one's own non-dual Self, like a city reflected in a mirror
Recited by seekers of jnana (knowledge) and meditators, especially on Guru Purnima, on Thursdays and during contemplation
Its closing verse promises that hearing, reflecting on, meditating upon and chanting it bestows the glory of Self-realization and liberation (moksha)
A beloved text of the Vedanta path, cherished alike by teachers and students
दक्षिणामूर्ति स्तोत्रम् ପାଠ ବିଧି
Sit quietly after a bath, facing east or before an image of Dakshinamurti. Recite the dhyana verse, the ten verses and the closing verse slowly, pausing to reflect on the meaning of each — for this stotram is itself a contemplation. It is traditionally taken up by seekers of Self-knowledge and is especially honoured on Guru Purnima as a salutation to the Adi-Guru.
ବାରମ୍ବାର ପଚରାଯାଉଥିବା ପ୍ରଶ୍ନ
ଏଗୁଡ଼ିକ ମଧ୍ୟ ପଢ଼ନ୍ତୁ
ॐ
ସମ୍ପୂର୍ଣ दक्षिणामूर्ति स्तोत्रम् ଶ୍ଳୋକ-ଶ୍ଳୋକ ଅର୍ଥ ସହିତ ପଢ଼ନ୍ତୁ, କିମ୍ବା ଅଧିକ ପବିତ୍ର ପାଠ ଦେଖନ୍ତୁ